HWSW MOBIL normál verzió

DIGI Mobil: örök ígéretből beváltott ígéret?

Koi Tamás, 2019. május 31. 13:00
131 komment

A Vodafone Magyarország húsz évvel ezelőtti piacra lépésénél is nagyobb jelentőségű esemény lehet a magyar mobiltávközlési szegmensben a DIGI Távközlési Kft., mint negyedik, saját infrastruktúrával rendelkező szereplő megjelenése - az mindenesetre borítékolható, hogy a fapados modellben gondolkodó cég előbb-utóbb lépéskényszerbe hozza majd három riválisát.

Ahogy arról többek közt a HWSW is beszámolt, 2019. május 27-én különösebb csinnadratta nélkül elindította kereskedelmi mobilszolgáltatását Magyarországon a DIGI Távközlési Kft. Az esemény jelentőségét jól jelzi, hogy a magyar mobiltávközlési szegmensben legutóbb 20 évvel ezelőtt volt példa hasonlóra, amikor a Vodafone Magyarország indulásával háromszereplőssé vált a piac. A DIGI Mobilban ugyanakkor ott rejlik az az ígéret, amit a világ akkori legnagyobb globális előfizető bázisát magánál tudó Vodafone végül nem teljesített Magyarországon: a román tulajdonosi háttérrel rendelkező, a nagy nyugati multikhoz képest jelentősen eltérő cégkultúrájú társasággal megjelent az első, valóban diszruptív piaci szereplő hazánkban.

Beváltott ígéret

Pedig évekig úgy tűnt, hogy a DIGI Mobil Magyarországon örök ígéret marad, a cég legalábbis már 2011-ben bejelentkezett a mobilhálózat működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges frekvencialicencekért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végül utólag érvénytelenített frekvenciapályázatán, bár ha lett is volna eredménye a pályázatnak, az a DIGI szempontjából másodlagos szerepet játszott volna, hiszen a céget már a jelentkezési szakaszban kizárták. A DIGI végül 2014-ben egy újabb frekvenciapályázaton már sikerrel indult és el is vitt egy 5 MHz széles duplex blokkot az 1800 MHz-es sávban, melyre még ugyanebben az évben technológiasemleges felhasználásra vonatkozó engedélyt kért és kapott a hatóságtól.

Miközben a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország a 2014-ben elnyert spektrumokon részben a meglévő infrastruktúrára támaszkodva rövid időn belül országos lefedettségűvé terjesztette ki a 4G szolgáltatást, addig a DIGI lassú építkezésbe kezdett a háttérben. Már a kezdetekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a szolgáltató segítség hiányában (nemzeti roaming partner) versenytársaival ellentétben nem tud országos kiterjedésű hálózatot nyújtani a rendelkezésére álló spektrumkerettel, márpedig erre vonatkozó kötelezettség nélkül, jól felfogott érdekből egyik hazai mobilcég sem karolta fel az induló negyedik szolgáltatót.

Húsz évet kell behozni

Míg 1994-ben a GSM hálózatok el tudtak indulni Magyarországon néhány tucat, főleg fővárosi bázisállomással, nemzeti roaming partner nélkül már 1999-ben is óriási hátrányban lett volna a Vodafone, 2019-ben - de akár már 2014-ben is - pedig gyakorlatilag behozhatatlan hendikepet jelentett volna, ha a DIGI kizárólag a Budapesten, elszórtan jelentkezik szolgáltatásával. A hálózat kiépítése ezért különösen az elmúlt egy-két évben ütemesen gyorsult - bár a szolgáltató nem árult el ezzel kapcsolatos részleteket, szakértői becslések szerint az induláskor nagyjából 1000-1500 bázisállomása lehet országszerte a negyedik szolgáltatónak, ezek egy része teljesen saját építésű, más részük betelepülés már meglévő állomásokra (passzív infrastruktúra-megosztás).

A szolgáltató kisebb meglepetésre az eleinte leginkább nyomott árú megoldásaik révén népszerűvé vált kínai beszállítók helyett a svéd Ericssontól szerezte be a mobilhálózati infrastruktúra-elemeket (maghálózati komponensek, rádiós közeg, antennák). Szintúgy az Ericsson eszközeivel szolgáltat hazánkban a Magyar Telekom, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a két hálózat műszaki színvonala teljesen egyező lenne, ugyanakkor mégis egyfajta biztosíték lehet a megfelelő műszaki minőségre.

digi_telekom_voda_telenor

A cég az Ericsson szakembereinek segítségével meg tudta oldani, hogy az birtokában lévő 5 MHz-es duplex blokkot felossza egy 2G-s és 4G-s hálózati "szeletre", így a régebbi készülékek és a legmodernebb okostelefonok egyaránt képesek a DIGI hálózatára csatlakozni. Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló szűk kapacitást a lehető leghatékonyabban legyen képes kihasználni, a DIGI Mobil már az induláskor elérhetővé tette a teljesen IP-alapú VoLTE és VoWiFi hangátviteli rendszereket a hálózaton - előbbi még a három inkumbens szolgáltató közül sem mindegyiknél érhető el, a VoWiFi-kapcsolattal pedig egyértelműen piacelső a DIGI.

Pusztán ebből a tényből is látszik, hogy műszaki megoldások terén - akárcsak a versenytársak számára ijesztően gyorsan épülő FTTH hálózatnál - a DIGI már indulásakor képes a legmodernebb rendszereket implementálni hálózatába. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a három versenytársnak a hálózat és az előfizetői bázis méretéből, komplexitásából adódóan nagyobb kockázatot jelent a hasonló rendszerek élesítése, nem beszélve arról, hogy a DIGI-vel ellentétben a legtöbbjük a bőséges kapacitástartalékok, illetve a fejlesztési költségek okán nincs is rákényszerítve arra, hogy rohamtempóban bekapcsolja a fenti, fejlett funkciókat - nem véletlen, hogy a Vodafone Magyarország csak idén tavasszal jutott el odáig, hogy a VoLTE technológiát tesztelni kezdje hálózatán.

Ajándék mobilnetnek ne nézd a sávszélességét!

A DIGI ráadásul egy a magyar mobilpiacon eddig példátlan huszárvágással gyakorlatilag elfojtotta az esetlegesen jelentkező műszaki problémák, valamint a lefedettségi és egyéb hiányosságok miatt megjelenő elégedetlen hangokat: A cégnél jelenleg egyetlen tarifára fizethetnek elő az operátor valamilyen már meglévő vezetékes vagy műholdas szolgáltatását használó lakossági ügyfelei, ez a már eleve beszédes nevű "DIGIMobil Teszt", ami nulla forintos havidíj mellett hálózaton belüli korlátlanságot, hálózaton kívül 5 Ft-os belföldi percdíjat és 50 GB benne foglalt adatmennyiséget kínál - utóbbit erősen korlátozott, ugyanakkor távolról sem használhatatlanul rossz sebességparaméterek mellett.

Tekintve, hogy egy DIGI ügyfél legfeljebb 4 db SIM-re köthet előfizetői szerződést, mindez elméletileg maximálisan mintegy hárommillió potenciális előfizetőt feltételez (a DIGI ma nagyjából 750 ezer magyar háztartásban van jelen valamilyen vezetékes szolgáltatással), nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a szolgáltató jelenlegi hálózata ekkora ügyfélkörnek a felét is képtelen lenne kiszolgálni. A cég ezért úgy tartja féken az ügyfélbázis hirtelen burjánzását, hogy csak azoknak a már meglévő ügyfeleknek ad kártyát, akik a mobilszolgáltatás által lefedett területen élnek, bármennyire is ellentmond ez a gazdasági érdekeinek.

Emellett a jelenlegi lefedettségi mutatók mellett egyértelmű, hogy a DIGI május végén indult mobilszolgáltatása csak nagyon kevesek számára jelentheti az elsődleges mobilkommunikációs kapcsolatot, vagyis az első DIGI kártyák zömében dual SIM-es készülékekbe fognak kerülni, mint ahogy az sem véletlen, hogy a szolgáltató által árult mobiltelefonok zöme eleve két kártyát fogad. A nulla forintos havi díjú, a hazai piacon minden tekintetben a legkedvezőbb lakossági percdíjakat kínáló DIGI Mobil előfizetés ugyanakkor a család kevésbé mobilis tagjai (nyugdíjasok, tinédzserek) számára már most a legjobb alternatívát jelentheti.

Kártyajáték

Hosszú távon mindenki számára az a legnagyobb kérdés, hogy a dual SIM-es készülékekben a jelenleg másodlagos SIM-ként használt DIGI kártya mikor veszi át az elsődleges kártya helyét. Az mindenesetre aligha lehet kérdéses, hogy a fapados modellben gondolkodó szolgáltató a tesztidőszak leteltét követően is jóval az átlagos piaci árak alatt kínálja majd a mobilelőfizetést, ami rettenetesen fájni fog a teljesen eltérő körülményekre berendezkedő versenytársaknak.

Mindezt mi sem érzékelteti jobban a Magyar Telekom b-márkájának számító Flip létrejötténél. Bár ezt hivatalosan soha nem ismerte el, a Telekom 2017-ben a DIGI felől érkező, a vezetékes piacon tapasztalható erősödő nyomásra reagálva volt kénytelen saját vezetékes szolgáltatásait más márkanév alatt, fapados konstrukcióba összecsomagolni. Ám míg a Telekom a vezetékes előfizetéseknél megteheti, hogy csak azokon a területeken (akár utcaszintre lebontva) kínálja a Flip-et, ahol a DIGI is szolgáltat, addig egy mobilszolgáltatásnál ez a fajta területi szegmentáció értelmezhetetlen.

Ahhoz azonban, hogy a DIGI hosszú távon is komoly kihívóvá, meghatározó piaci szereplővé válhasson a mobilszegmensben is, a cégnek mindenekelőtt további spektrumot kell szereznie. Erre a következő néhány évben két eljárásban is lehetősége lesz - idén a 700, a 2100 és a 2600 MHz-es sávban, valamint a 3600 MHz-es úttörő 5G sávban várható értékesítés, 2022-ben pedig a jelenleg érvényes 900 MHz-es és 1800 MHz-es licencek, illetve azok egy része jár le.

A DIGI-nek elemi érdeke, hogy az idén nyári értékesítési folyamaton elhozzon legalább egy 5 MHz-es párosított 700 MHz-es alapblokkot a meghirdetett ötből, így a szolgáltatás lefedettsége relatív gyorsan (de legkorábban 2020. szeptemberében) országossá válhatna. Emellett a sűrűn lakott területeken szükségessé válhat további cellákat üzembe állítani, amire a 2100 MHz-es és 2600 MHz-es sáv ideális alapot adhat. A szolgáltató továbbá már a DIGI Mobil indulását bejelentő sajtóközleményben is egyértelművé tette, hogy hosszabb távon az 5G-s fejlesztésekben is érdekelt, az operátor által üzemeltetett technológiai háttér ugyanakkor már jelentős részben most is alkalmas a generációváltásra, így ez a DIGI számára kevésbé technológiai, mint inkább üzleti kérdés.

Jó, de akkor most leveri az árakat vagy nem?

A legtöbb, a lakossági mobilpiacot behatóbban ismerő előfizetőt és iparági érintettet a DIGI Mobil magyarországi megjelenése kapcsán vélhetően most leginkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy a Telekom, a Telenor és a Vodafone szolgáltatásaira, illetve elsősorban azok árazására milyen hatást gyakorol majd a negyedik szereplő megjelenése. Alapvető bizakodásra adhat okot, hogy a DIGI mögött nem egy olyan, globális multi áll, mely éppen a kiterjedt nemzetközi hálózat jelentette működési hátteréből és különböző elkötelezettségeiből adódóan adott esetben kifejezetten ellenérdekelt az árak letörésében. Elsősorban e törvényszerűségből fakadóan nem tudta betölteni a diszruptív szerepet a hazai piacon a Vodafone, még akkor sem, ha a cég számos, megjelenésekor újítónak számító tarifakonstrukcióval (pl. korlátlan beszélgetés) állt elő az évek során.

A DIGI ezzel szemben ott üt erőset, ahol a szolgáltatóknak a legjobban fáj, azaz nem a néhány tíz-, maximum néhány százezer előfizetőből álló prémium szegmenst támadja ajánlatával, és szinte borítékolható, hogy amikor havidíjat is kér majd a szolgáltatásért, annak összege jóval a jelenlegi magyar mobilpiaci átlagköltés alatt lesz. A piacvezető Telekom számára a legkézenfekvőbb válaszlépés erre egy mobilos Flip előhúzása lehet a kalapból, míg a Vodafone a UPC-vel hamarosan kiegészülve meglehetősen kényelmetlen helyzetbe, két tűz közé fog kerülni: fentről a Telekom, lentről pedig a DIGI fogja támadni integrált szolgáltatásaival.

Nagy kérdés, hogy egy ilyen piacon milyen szerep hárul majd a cseh PPF befektető csoport kezében lévő, kizárólag mobil lábakon álló Telenor Magyarországra - mindenesetre a tulajdonos, Petr Kellner arcán vélhetően kevésbé lehet őszinte a mosoly most, hogy befektetésének értékét egy kihívó piaci szereplő veszélyezteti. A megoldás erre alighanem az lehet, hogy a Telenor maga is kihívó szereplővé válik, amire egy erős nemzetközi anyacég nélkül szüksége is lehet a jövőben, és amire már korábban is utaltak bizonyos jelek (például az azóta megszüntetett Hello Data tarifacsalád bevezetése).

131 komment

« vissza | következő anyag »