HWSW MOBIL normál verzió

Nagyvállalat vs startup: van, aki csúnyán elrontja

Gálffy Csaba, 2018. szeptember 14. 11:30
2 komment

Hogyan tudja magához vonzani az innovatív startupokat a nagyvállalat? A kérdés már nagyon égető, de minden szereplő tanulja még a fogásokat. Az IVSZ Menta konferenciáján ezt (is) szemügyre vettük.

A fintech-szektorban hatalmas divat a startup-keltető indítása, de a telekommunikációs szektorban, iparban és számtalan más területen is minden héten indul (itthon is) startup-verseny, hackathon, mentorprogram. Az igény érthető, a nagyvállalatok (bankok, mobilszolgáltatók, járműgyártók) egyrészt szeretnék az innováció aurájához dörgölőzni, de felismerték azt is, hogy az új generációs innovatív megoldások bizony a jövőben nagyon fontosak lesznek. Biás Csongor (Millenáris Startup Campus), Marvin Liao (500 startups), Anton Schilling (Pioneers) és Mary Collings (MKB) beszélte ki a lényeget az IVSZ Menta konferenciáján, Sárváron.

Innovációra felkészülni!

Érdemes visszamenni a startup klasszikus definíciójához. A startup ugyanis nem csak egyszerűen induló vállalkozás, amely azért kicsi, mert fiatal. A startup (Steve Blank definíciójában) olyan ideiglenes szervezet, amelynek célja megismételhető és skálázódó üzleti modellek keresése. Nagyon fontos ebben az ideiglenesség: a startup célja nem a hosszú távú túlélés, az teljesen természetes, hogy sikertelenség esetén gyors ütemben megszűnik. Sőt, igazából ez a kívánatos, hogy a szervezet csak annyi tőkét égessen, amennyit feltétlenül szükséges-érdemes. A másik fontos elem: a cél az üzleti modell keresése, a szokott eszközökkel, mint a validáció, a termék-piac illeszkedés vizsgálata, a skálázódás. A startupok formálódása viszont a nagyvállalati inkubátorok szempontjából is fontos lehet, de ennek már nehezebb megfogalmazni a hasznát.

menta1

Nem könnyű egy ilyen partnerprogram sikereit kvantifikálni - mondja Collins. Hiába indul el ugyanis egy ilyen inkubátor-akcelerátor-partnerprogram, az nem rögtön fordul át versenyképes termékké vagy üzleti előnnyé. Az első körök ugyanis azzal telnek, hogy a nagyvállalat felismeri, hogy adaptálódnia kell a gyorsan mozgó startupok tempójához. Így az első időszak azzal telik, hogy házon belül beindul ez az igazodás, az átalakulás. Collins szerint ez olyan dolgokban ölt testet, mint a beszerzési folyamatok áramvonalasítása, egyszerűsítése, a jóváhagyási folyamatok felgyorsítása, technológiai szinten pedig a saját stack átalakítása, szabványosítása. Ha ezek a folyamatok beindulnak, ha a szervezet felismeri, hogy erre az átalakulásra szüksége van és végre is hajtja azt, akkor az már masszív sikerként könyvelhető el.

Az MKB saját keltetője egyébként már hozott hasznot a banknak, itt készült el az az API-fejlesztés, amelyet az off-the-shelf megoldáshoz képest ötödáron tudott a bank bevezetni, ez pedig már nagyon jelentős megtakarításhoz vezetett a cégnél. A bank másik tapasztalata, hogy a konkrét termékké alakítás nagyon magas léc, ehhez olyan szintű elköteleződés, átalakulás kell a bank oldalán, műszaki implementációval, amit csak igen indokolt esetben érdemes meglépni. Fontos felismerés volt, hogy "van lejjebb", tehát a bank és a startup alacsonyabb szinten is tud együttműködni, például közös eDM kampányban adhat a bank hozzáférést a felhasználók tömegeihez - ez is nagyon nehéz

A nagyvállalati átalakulás meglehetősen magas küszöb: az elmúlt években rengeteg különböző nagyvállalat indított startup-keltetőt, a felsővezetés elköteleződése nélkül és az igazodási kényszer nélkül ezek nem életképesek. Liao szerint a legmagasabb szinten, CEO vagy CTO szintjén kell hosszútávú döntésnek születnie a startupok bevonásáról, ez ugyanis alulról jövő kezdeményezésként hamar kifullad. Ennek köszönhető, hogy rengeteg kudarcélmény gyűlt össze mind a startupok, mind a vállalatok oldalán. Marvin Liao szerint vannak pozitív példák, mint az Axel Springer, és vannak rosszak, mint a Deutsche Telekom és a Telefonica.

A nagyvállalatok-startupok közötti partnerség persze a másik féllel szemben is követelményeket támaszt. Például szükséges egy bizonyos fokú stabilitás, középtávú életképesség - még a gyorsított beszerzés is hónapokat, negyedéveket tart, ha a startup ennyi idő alatt tőkéje végére ér és lehúzza a rolót, akkor az a másik fél felé is csalódást kelt.

Az ökoszisztéma különleges szereplői azok a közvetítők, akik segítenek a nagyvállalatoknak megkeresni az alkalmas startupokat, kiválasztási folyamatokat üzemeltetnek, egyrészt szűrnek, másrészt csábítanak jelentkezőket az ilyen programokba. A nagyvállalatok oldalán erre jellemzően házon belül nincs kompetencia, nincs elérés, ez indokolja az ilyen széles elérésű hubok létezését. "A piacon rengeteg innováció zajlik, ebből kiszűrni azokat, amelyek az adott vállalat számára relevánsak, komoly kihívást jelent" - mondja Liao.

Jön a Mesterséges Intelligencia Platform

A startupok és a nagyvállalatok mellett a piacon feltűnik az állam is egy külön szereplőként. Az IVSZ Menta konferencián részt vett Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője is - és bejelentést is tett. Felhívta az iparági szereplőket egy új kooperációra, az 5G Koalíció mintájára a mesterséges intelligencia terén is szeretne állami-privát együttműködést a minisztérium. Az egyelőre csak ötlet szintjén létező együttműködés a Mesterséges Intelligencia Platform névre hallgatna, ebben az ITM, a kutatók, a fejlesztők és a felhasználók (szervezetek) dolgoznának együtt.

menta2

A kezdeményezés létező problémát céloz: nincs jó termék, mert nincs a kutatás-fejlesztésre pénz, de nincs pénz, mert nincs bevételt generáló termék. Ezt a tyúk-tojás problémát oldaná meg a MIP azzal, hogy összehozza a K+F szereplőket, az államot és a felhasználókat egy közös keretbe, amelyen keresztül koordinálhatóak a fejlesztési erőfeszítések, a támogatások elosztása is.

Talán még ennél is fontosabb a szabályozás területe. Az AI feszegeti a meglévő jogi korlátokat (máshol meg még nincsenek is korlátok). A MIP egyik fontos kimenete lesz a kiszámítható jogszabályi környezet, amely biztosítja a szereplők számára, hogy hosszú távon tervezzenek fejlesztéseikkel. Az állam fogyasztóként is megjelenik a képletben, a MIP-től Palkovics magasabb színvonalú közszolgáltatásokat vár, nagy megrendelőként pedig a fejlesztések irányát is szeretné befolyásolni.

2 komment

Hogy szerezz milliókat 30 óra alatt? Így nyerj Hackathont! (x)

Mutatunk pár tippet, hogy hogyan tudsz a legtöbbet profitálni egy Hackathonon.

Gépi látással triplázná meg az hálózatfelügyelet tempóját az E.ON (x)

A szolgáltató kamerákkal szerelt autókra és drónokra bízza az infrastruktúraellenőrzést – egyelőre tesztüzemben.