HWSW MOBIL normál verzió

Illegális eszközökkel betonozná be magát az Nvidia?

Asztalos Olivér, 2018. március 13. 08:57
45 komment

Iparági pletykák szerint fennálló piaci erőfölényét meglovagolva próbálja megerősíteni piaci pozícióját az Nvidia. Ehhez a vállalat elsőre illegálisnak tűnő eszközöket is bevet, amely akár perek (és antitröszt-büntetések) sorozatának szikráját is adhatja.

Versenyellenes eszközökkel próbálja megerősíteni piacvezető pozícióját az Nvidia - állítja Kyle Bennett, a HardOCP magazin tulajdonosa és főszerkesztője. Bár az újságíró neve sokak számára ismeretlenül hangozhat, referenciának legyen elég annyi, hogy anno ő pendítette meg elsőként az AMD Radeon GPU-val szerelt Intel processzorok lehetőségét. Akkor sokan erős kétkedéssel fogadták szavait, az idő azonban végül őt igazolta, a bő egy éve még utópisztikusan hangzó hibrid ugyanis azóta testet öltött.

Bennett friss tényfeltáró írásában egy újabb nagy port kavart témát boncolgat. A főszerkesztő most odáig ment, hogy az Nvidia újonnan indított GPP (GeForce Partner Program) kezdeményezését versenyellenesnek titulálta. Véleménye szerint ez komoly negatív hatást gyakorolhat a piacra (köztük az Nvidia versenytársaira - az AMD-re és részben az Intelre), ronthatja a vásárlók választási lehetőségeit, nem utolsó sorban pedig a technológiai fejlődés tempóját is visszavetheti. Bennettet ezen aggodalmai motiválták múlt héten megjelent anyagában, amely saját bevallása szerint éket verhet magazinja és az Nvidia közé, utóbbi részéről pedig a szankcionálást és akár egy jogi eljárást sem tart kizártnak.

Mi az a GPP?

A kezdőlökést az AMD adta, amely finoman felhívta Bennett figyelmét konkurensének ördögi tervére. A szerkesztő ezután kezdett kérdezősködni az Nvidiánál, illetve annak gyártópartnereinél. Ezt követően, az első megkeresések után pár héttel került ki egy blogbejegyzés az Nvidia oldalára, amely röviden leírja a GPP szerepét. A csupa általánosságból álló, rébuszokban beszélő leírás nem túl meglepő módon a vásárlókat, pontosabban a játékosokat helyezi előtérbe. Ez alapján a GPP szoros és stabil együttműködést ígér az Nvidia és annak gyártópartnerei között, amelyből jobb termékek születhetnek, a potenciális vásárlók pedig az átláthatóságnak hála pontosan tudni fogják, hogy mely partnerek mely termékeit válasszák ahhoz, hogy minden esetben az Nvidia által megálmodott legjobb élményben részesüljenek.

nv_huang

A nagyjából két évtizedes szakmai hírnévvel rendelkező Bennett eközben összesen hét Nvidia gyártópartnerrel (OEM és AIB) vette fel a kapcsolatot, amelyek egytől egyik elutasították a hivatalos kommentárt beszállítójuk retorziójától tartva. Az anonimitás megtartása mellett azonban sikerült néhány érdekes érdemi információt kihúzni az érintettekből, amely alapján a GPP-s szerződés a következő előnyökkel kecsegtet:

  • jelentős mérnöki segítség már a fejlesztések korai fázisától kezdve (pl. Max-Q)
  • rajthoz választott partnerség, vagyis az adott márka már a hivatalos megjelenés napján piacra dobhatja termékeit
  • játékkuponok a termékek mellé (game bundle)
  • eseti árleszállítások (akciók) költségeinek átvállalása
  • közösségi média és PR támogatás, vagyis az Nvidia saját csatornáin promótálja a partnerek termékeit, amelyről riportot is nyújt
  • végül: az úgynevezett MDF (Marketing Development Funds), amely vélhetőn bizonyos mértékű, készpénzben juttatott marketingtámogatást jelent - Bennett szerint utóbbi nem újdonság, illetve nem is a GPP kizárólagos része, a büdzséből valamilyen mértékben minden partner részesedik

Mindezekkel alapvetően nem lenne a probléma, az Nvidia viszont az előnyökért cserébe egy, az egészséges piaci verseny szempontjából elfogadhatatlan dolgot kér: exkluzivitást a gyártók prémium gamer márkáihoz. Mindez dióhéjban annyit tesz, hogy például az Asus esetében (egyelőre nem tudni, hogy a cég belépett-e a programba) a jól bejáratott, felsőházat reprezentáló ROG (Republic of Gamers) márkajelzés alatt csak és kizárólag Nvidia GPU-val szerelt videokártyák és PC-k kerülhetnének piacra. Ezzel a szerződés gyakorlatilag teljesen kizárja a Radeonok, illetve az első bekezdésben már említett Intel-AMD hibrid használatát a célközönségnek, vagyis a kifejezetten játékosoknak szánt termékekből.

Régi nóta

Mindez pedig kísértetiesen hasonlít az előző évtized, időről időre felsejlő Intel-AMD balhéjára, amely miatt a szenvedő fél AMD végül milliárd dolláros kártérítést, az Intel pedig hasonló összegű büntetést kapott az EU-tól (ami bár azóta is a levegőben lóg). Mint arról az elmúlt években részletesen beszámoltunk, az Európai Unió még 2009-ben rótt ki akkor példátlannak számító, több mint egymilliárd eurós bírságot az Intelre, mert az tiltott módon befolyásolta a PC-s processzorok piacát. Az EU által lefolytatott vizsgálat azt találta, hogy a kaliforniai vállalat 2002 és 2005 között olyan engedményprogramot üzemeltetett gyártópartnerei felé, amely gyakorlatilag kizárta az AMD-t a piaci versenyből.

A feltárt adatok szerint az Intel számottevő engedményeket tett azon partnerek felé, amelyek számítógépeik legalább 95 százalékát Intel-lapkákkal szállítják és szigorú korlátozásokat fogalmazott meg a maradék 5 százalékra is. Az Intel ügyvédei rendkívüli módon ügyeltek arra, hogy a szerződések megfogalmazása és nyelvezete ne utaljon esetleges törvénytelen gyakorlatra, ennek ellenére a hatóság bizonyítottnak látta a törvénytelenséget és kirótta a bírságot.

Ez alapján kérdéses, hogy miből ered az Nvidia magabiztossága, amely egyelőre láthatóan nem aggódik hasonló, milliárdos büntetés miatt. Benett állítja, a GPP-s szerződésben kerek perec szerepel az exkluzivitásra ("Gaming Brand Aligned Exclusively With GeForce.") vonatkozó rész, azonban annyi csavar van a történetben, hogy a kizárólagosság nem gyártóra, hanem annak almárkájára szól. Ennek ellenére nem kétséges, hogy egy ilyen kaliberű lépésnek versenykorlátozó hatása lenne, hisz az épp virágzó kriptobányászatot leszámítva a GeForce-ok és Radeonok első számú célpiacát a keményvonalas játékosok jelentik.

Inspired by Intel?

Az Nvidiának volt honnan meríteni, az iparágban ugyanis nem ritkák a GPP-re hajazó programok, amelyek közül mindmáig az egyik legnagyobb és legsikeresebb az Intel Inside. Az 1991-ben útjára indított kooperatív marketingprogramját kompenzáció és ösztönzés címszavak alatt nyújtott anyagi támogatást különféle platformjaira építő gyártópartnereinek, legyen szó PC-ről, munkaállomásról, vagy épp szerverről. Az Intel Inside több száz kisebb, megfelelő mértékű büdzsével és kompetenciával nem rendelkező partner számára jelentett kritikus fontosságú eszközt termékeik népszerűsítéséhez. Az AdAge szerint 1991 és 1997 közepe között 1500 OEM gyártó került be a Intel Inside-ba.

A programmal például a kiskereskedelmi csatornában aktív partnerek mennyiségtől függően marketing támogatást kaptak, illetve bizonyos mértékű visszatérítést egyes reklámtevékenységek után - ökölszabályként ha egy reklámban megjelenik az Intel Inside logó, annak jelentős részét, sokszor egészét a chipgyártó állta. Ugyancsak ide tartoztak a különféle akciók, az eredeti és a kedvezményes vételár közötti különbözet (egy részét) is ezen keresztül csorgatta vissza a processzorgyártó, illetve ugyancsak az Intel Inside keretén belül támogat neves gamereket a cég. Az anyagi juttatás megszerzését szabályokhoz kötötte az Intel, amelyeket minden esetben teljesíteniük kellett a partnereknek.

A program azonban számos kérdést is felvetett, az előző évtizedben kirobbant trösztellenes vizsgálat során például felszínre került néhány erősen vitatott, az Intel Inside logó használatára feljogosító szabály, illetőleg azzal járó kedvezmény. Egy korábbi beadvány szerint az Intel csupán azokat a számítógépgyártó cégeket részesítette anyagi kedvezményekben, amelyek kizárólag a cég chipjeire épülő PC-ket forgalmaztak, a konkurens gyártók termékeit is felhasználókat pedig hátrányosan megkülönböztette.

Legutóbb decemberben lehetett hallani a programról. Az akkori hírek szerint a cég megreformálja az Intel Inside-ot, amelynek keretében az OEM partnerek támogatására fenntartott program büdzséjét jelentősen, 20-60 százalékkal vágja meg.

Bennett állítása szerint a GPP piacot potenciálisan érintő negatív hatásait a megkérdezett gyártók mindegyike látni véli. A hét partner egyhangú véleménye, hogy a program jelen formájában valószínűleg illegális. Az ugyanis nagyban korlátozza a vásárlópiac választási lehetőségeit, miközben ennek hatásait a konkurensek (jelen esetben leginkább az AMD) is megérzik. A csökkenő eladásokból eredő apadó bevétel pedig egy idő után szűkebb kutatási és fejlesztési büdzséhez vezet, amely egyenes út a kevésbé versenyképes termékekhez, az ördögi kör pedig szélsőséges esetben akár egy márka elvesztéséhez is vezethet.

Bár az aktuális GPP-ben nem szerepel, a megkérdezett partnerek szerint az Nvidia GPU készletének korlátozását is bevetheti a partnerprogramból hiányzó gyártókkal szemben, azokat automatikusan a prioritási lista végére sorolva. Ezt mostanság különösebben indokolnia sem kellene a cégnek, a bányászláz miatt ugyanis egyes lapkákból hiány van. Egy ilyen lépéssel lassan, de biztosan ki lehetne véreztetni, vagy rá lehetne kényszeríteni a rebellis partnereket a GPP-s csatlakozásra.

Addig üsd a vasat

Végül Bennett joggal dobja fel a kérdést, hogy az Nvidia mégis miért épp most állt elő a piaci versenyt jó eséllyel korlátozó partnerprogramjával. A vállalat ugyanis épp nem szorul rá egy új, nagyívű marketinges offenzívára: a diszkrét VGA-k piacán mért nagyjából 70 százalékos piaci részesedése mellé negyedévente 1,5-1,7 milliárd dollár folyik be csak GeForce-okból, az üzlet tehát virágzik, a kereslet jelenleg látványosan meghaladja a kínálatot. A tervezőcég vélhetően épp ezen fölényt meglovagolva szeretné bebetonozni kényelmes helyzetét, hogy a jövőben minél kisebb fejfájást okozhasson a konkurensek esetleges fellángolása.

8th-gen-intel-core-vega-m

Az AMD ugyanis már gőzerővel dolgozik vadiúj grafikus mikroarchitektúráján, miközben az Intel műhelyében is javában folynak az előkészületek ahhoz, hogy a cég visszatérhessen a videokártyák piacára. Ezeknél ugyanakkor jóval kézzelfoghatóbb veszélyt jelent a két cég ideiglenes összeborulása, amelynek első szülöttje a már többször említett Intel-AMD hibrid, vagyis a Kaby Lake-G, amely egy fricskával pöcköli ki bizonyos gamer notebookokból az Nvidiát. Utóbbi cég vélhetően valós fenyegetést lát a két ellenség rendhagyó fejlesztésben, így a GPP egy kvázi megelőző csapásnak is tekinthető, amelyből az Nvidián és annak néhány, már amúgy is exkluzív partnerén kívül mindenki más csak veszíthet. Beleértve a vásárlókat is.

45 komment

Kotlin kiváltja a Javát az Android ökoszisztémában!

Hiánypótló Android fejlesztői képzés Kotlin alapokon június 26-án! Online és tanteremben is. 30 órában, gyakorlatorientáltan. Focivébé barát időpontokban. + Június 19-én bemelegítő Android/Kotlin meetup!