HWSW MOBIL normál verzió

Nagyot megy sok szálon az AMD Threadripper

Asztalos Olivér, 2017. augusztus 11. 14:35
51 komment

Jól mennek a Ryzen Threadripper processzorok, a tesztek egy részében az első helyig jutott az AMD új csúcsprocesszora.

A tegnapi naptól immár hivatalosan is piacon vannak a Ryzen Threadripper processzorok, illetve az azokhoz szükséges X399-es alaplapok. Az AMD ezzel több mint tíz év után szállt vissza a HEDT (high-end desktop) szegmensbe, a tesztek alapján pedig meglehetősen jól sikerült visszatérés, a platform a sok végrehajtószálas tesztekben remekül állta a sarat. Ez egyben azt is jelenti, hogy az újdonság jó néhány területen faképnél hagyja az aktuálisan elérhető leggyorsabb Intelt, a Core i9-7900X-et, amely CPU árcímkéje szinte pontosan egyezik a Threadripper 1950X-ével.

A számok tükrében

A processzorok számítási teljesítményét és egyéb mérhető paramétereit többek között az AnandTech is megvizsgálta. Ahogy arra számítani lehetett, a nagyon sok (~16) szálon dolgozó renderelők megtáltosodnak a sok magot és relatíve magas órajelet kínáló processzorok mellett. Corona alatt a tízmagos Core i9-7900X-nél 22 százalékkal bizonyult gyorsabbnak a Threadripper 1950X. POV-Ray alatt már szerényebb volt a különbség, itt 9 százalékkal bizonyult jobbnak az AMD. A 60 százalékkal több mag ellenére ez alacsonynak tűnhet, ugyanakkor egy magra levetített tempóban az Intel továbbra is az AMD előtt van, a Skylake-X pedig renderelésben nagyot lépett előre az előző generációhoz képest.

A (jellemzően) egyetlen szálon futtatható JavaScript kódok végrehajtási sebességét is vizsgálta az AnandTech. Ez a böngészési élmény miatt fontos, a hálózati kapcsolat sebessége után gyakorlatilag ettől függ a weboldalak megjelenítése sebessége. Itt a szálszegény végrehajtásnak megfelelően minden tesztben az igen magas, maximum 4,5 GHz-es frekvenciára képes Core i7-7740X végzett az élen. Az 56-os Chrome verzión futtatott SunSpider teszteben sem volt ez másképp, a Threadripperek itt csak a középmezőnyben végeztek a sokmagos Intelekkel egyetemben.

Fájltömörítésben a formátumtól, alkalmazástól, valamint a csomagolandó fájloktól is nagyban függ a teljesítmény, emellett fontos a gyorsítótárak sebességre, illetve hierarchiája is. A Threadripper processzorok esetében a WinRAR-nak nem igazán tetszett az új AMD processzorok felépítése, a népszerű fájltömörítőben ugyanis igencsak lemaradtak az Intelektől a Ryzenek, igazi a teljesen képhez az is hozzátartozik, hogy itt a Skylake-X is lemaradt a Broadwell-E-ktől, tehát valószínűleg a készítőknek optimalizálniuk kell majd alkalmazásukat az újabb processzorokra. Ezzel szemben a 7-Zip szimpatikusnak találta a fejlesztéseket, így abban az első helyig kúsztak fel a Threadripperek.

Videótömörítésben is jól mennek az új AMD-k, a Handbrake HEVC tesztben szinte pontosan a Core i9-7900X tempóját hozta a nagyobbik Threadripper, H264 mellett pedig néhány százalékkal megelőzte az Intel tízmagosát a két újdonság. Az oldal emellett a Chromium fordítási idejét is megmérte, ahol nem vitézkedett annyira az AMD, itt csupán a hatmagos i7-7800X tempóját sikerült felülmúlni, az i9-7900X pedig meglehetősen nagy előnnyel végzett az élen.

Ahogy arra számítani lehetett, játékok alatt nem brillírozik a Ryzen Threadripper sorozat, ezek az alkalmazások ugyanis csak nagyon ritkán tudnak nyolc szálnál többet kamatoztatni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Threadripper processzorok alkalmatlanok lennének jó játékélményt nyújtani, de amennyiben valaki a maximális teljesítményre vágyik, akkor továbbra is Intel processzort kell választania.

Ezzel természetesen az AMD is tisztában van, ezért egy külön, úgynevezett game módot is kidolgozott a Threadripperekhez. Utóbbi az SMT, tehát a magonkénti kétszálú végrehajtás tiltását, valamint a NUMA (non-uniform memory access) memóriaarchitektúra engedélyezését jelenti. Utóbbi esetében a processzor egy-egy bankként kezeli a két különálló lapkához tartozó memóriát, ami alacsonyabb késleltetést eredményez, amire jellemzően érzékenyek a játékok. A NUMA hátulütője, hogy csökken a sávszélesség, illetve a másik lapkában található magok memóriája valamivel lassabban érhető el. Az Anandtech mérése szerint egyértelmű különbség van a két mód között, az eltérés különösen a képkockaszám stabilitásában szembetűnő.

Nagy a szórás

Az AnandTech mellett természetesen több más oldal is letesztelte az új processzorokat, az eredmények pedig szokás szerint vegyesek, hisz rengeteg múlik mérésekhez használt programcsomagon. A megállapítás most különösen igazi, hisz ahogy feljebb említettük a Threadripper csak sok (>=16) szálat tornáztató alkalmazásokban képes maradandót nyújtani. A német nyelvű 3DCenter jóvoltából összesítve nézhetjük át az egyes tesztek eredményeit. Az oldal a Ryzen 1800X eredményéhez viszonyít, az AMD leggyorsabb nyolcmagosához képest pedig teszttől függően 33-70 százalék között mozog az eltérés a Threadripper 1950X javára, az átlag pedig 46 százalék.

Az eltérő eredmények ellenére viszont abban a legtöbb oldal egyetért, hogy a Ryzen Threadripper elsősorban otthoni munkaállomásnak lehet jó választás, rendereléshez, tömörítéshez, konvertáláshoz, vagy videoanyagok vágásához, tehát jellemzően olyan környezetben, ahol ki lehet használni az összes mag kapacitását. Ezt erősíti, hogy az AMD 60 darab PCI Express sávot és ECC RAM támogatást nyújt platformjával, tehát gyakorlatilag minden képesség adott a jó munkaállomáshoz. Végül, de nem utolsó sorban ott az ár kérdése, ami jelen állás szerint inkább az AMD oldalára billenti a mérleget, a csúcs Threadripperért ugyanis nettó 1000 dollárt kér a cég, szinte pont annyit, amennyibe a tízmagos Core i9-7900X kerül, tehát az AMD olcsóbb a következő hetekben érkező 12-14-16-18 magos Core i9-eknél is, amelyek 1200-2000 dollár közötti árazással kerülnek piacra.

51 komment

Egy történet olyan nőkről, akiknek nem mondták el, hogy a számítógép fiús játék

A számítógép hőskorában női munka volt a kódolás. Mára ez teljesen megváltozott. Miért tűntek el a nők az IT-ból?

8 x 3 óra mélyvíz a HWSW mobile! második napján

Kotlin, Android refaktorálás, React Native, UX és analitika, Azure IoT Edge, banki Open API-ra épülő fejlesztés élőben, itthon először.